Az uniós döntéshozatali folyamat átláthatóbbá tétele érdekében az Európai Bizottság a lobbitevékenységet folytató szervezetek adatait tartalmazó nyilvántartást hozna létre.

Jogkörének fokozatos kiszélesedésével a parlament egyre inkább a lobbisták célpontjává vált.

Így az EP alkotmányügyi szakbizottsága jelentést készít a témában, aminek első lépéseként ma délután szemináriumot szerveznek a lobbizásról.

Szükséges‑e a „brüsszeli lobbiknak” az amerikai rendszert követő szabályozása?

Szemináriumot szervez a lobbizásról ma délután 15.00 és 18.00 között az EP alkotmányügyi szakbizottsága.

A találkozón Sim Kallas, az Európai Bizottság pénzügyi ellenőrzésért és csalás elleni küzdelemért felelős alelnöke mellett akadémikusok, lobbisták, valamint az érdekképviseleti tevékenység szigorúbb ellenőrzését sürgető szervezetek is részt vesznek.

A szeminárium célja előkészíteni az EP témában készülő saját kezdeményezésű jelentését, amely reagál a bizottság 2006-os európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvére.

A várhatóan decemberben elfogadásra kerülő jelentést a tervek szerint január végén vitatja meg a plénum.

Európai átláthatósági kezdeményezés Sokan úgy vélik: a lobbizás a demokrácia legitim és elengedhetetlen része, mások azonban a demokratikus döntéshozók valamiféle homályos és illegitim befolyásolásának tekintik.

Az Európai Bizottság szerint az érdekképviselet, vagy köznapi néven a lobbizás „mindazokra a tevékenységekre értendő, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása”.

A bizottság nézete szerint „a lobbizás a demokratikus rendszerek legitim része.

Ugyanakkor feltétlenül alkalmazni kell bizonyos normákat abban az esetben, ha valamely lobbicsoport hozzájárulást szeretne adni az EU politikájának alakításához.

A közvéleménynek különösen tisztában kell lennie ezek európai intézményekre gyakorolt hatásával, az általuk képviselt érdekekkel, célkitűzéseikkel és finanszírozásuk módjával.”

A bizottság 2006-os európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvében olyan önkéntes alapú érdekképviseleti nyilvántartás létrehozását javasolja, amelyből egyértelműen kiderül, kiket is képvisel az adott lobbista, valamint ki finanszírozza lobbitevékenységét.

Amíg az érdekképviseleti szövetségek már kinyilvánították az elképzeléssel kapcsolatos nemtetszésüket, addig mások, főként a civil szervezetek a nyilvántartás önkéntes jellege miatt bírálják a bizottságot.

De kik is azok a lobbisták?

Eltekintve az 1992-ben elfogadott, jelenleg érvényben lévő minimumkövetelményektől, a lobbitevékenységre nem vonatkoznak kötelező erejű uniós jogszabályok. Mint láttuk, az érdekképviseleti nyilvántartáshoz való csatlakozás is önkéntes alapú, éppen ezért nincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy hány hivatásos lobbista kilincsel Brüsszelben.

Becslések szerint számuk 15 és 20 ezer közé tehető, ami jóval alulmarad a Washingtonban, 2005-ben regisztrált 35 ezer nyilvántartott lobbizótól.

Az unióban lobbizó szervezetek között találunk közügyi tanácsadókat, vállalati lobbirészlegeket, nem kormányzati szervezeteket, ún. „agytrösztöket” (elemző központokat), kereskedelmi szövetségeket, szakszervezeteket, nemzetközi szervezeteket, városok és régiók képviseleteit és még hosszan lehetne folytatni a sort…

E lobbitevékenységet folytató szervezetek több mint a fele üzleti érdekeltségű társaság, egyharmaduk pedig civil érdekeket képviselő nem kormányzati szervezet.

Érdekérvényesítés az EP-ben: akkreditáció és magatartási kódex

Az Európai Parlamentnél érdekképviseleti tevékenységet folytatni kívánóknak akkreditáltatniuk kell magukat, valamint tiszteletben kell tartaniuk az EP magatartási kódexében lefektetett szabályokat.

Az EP‑ben jelenleg 4570 akkreditált lobbisták tartanak nyilván, listájuk az EP honlapján is megtekinthető.

Egy érdekképviseleti szervezet legfeljebb négy lobbistát akkreditáltathat az EP-hez.

Az EP magatartási kódexe szerint a nyilvántartásban szereplő személyekre a következő kötelezettségek hárulnak: „nyilatkoznak arról, hogy milyen érdeket vagy érdekeket képviselnek a parlamenti képviselőkkel, a képviselők alkalmazottaival vagy a parlament tisztviselőivel fenntartott kapcsolatuk során”, tartózkodnak továbbá a tisztességtelen információszerzéstől, valamint a harmadik felekkel való kapcsolataikban nem hivatkoznak a parlamenttel fennálló hivatalos kapcsolatra.

Tilos emellett a parlamenttől szerzett dokumentumok másolatait anyagi haszon fejében harmadik feleknek továbbadni.

Mit csinál egy lobbista?

Habár a lobbisták többsége a személyes találkozókat tartja az érdekérvényesítés máig leghatékonyabb formájának, az EP-képviselők még mindig levélben kapják a legtöbb felkérést.

A lobbisták tehát személyes találkozókat szerveznek, telefonokat bonyolítanak a parlamenti és bizottsági döntéshozókkal, állásfoglalásokat fogalmaznak meg az uniós jogszabályok befolyásolása érdekében.

A számukra fontos témákban figyelemfelkeltő kampányokat szerveznek, valamint ügyük sikerének érdekében szövetségeseket keresnek.

E cikket 2007. október 8-án közölte az EP webszerkesztősége.