Európai Intézmények és a politikai - gazdasági lobbi

Részletek az Európai Parlament lobbizással foglalkozó oldalairól:



I. Brüsszelben felismerték az átlátható lobbi jelentőségét és üdvözlik a lobbi tevékenység folytatását.

"Különösen igaz ez az Európai Parlamentre, amelyik – miként az előző számainkból látható volt –, a törvények mintegy 80-90 százalékánál a döntéshozás folyamatának megkerülhetetlen kulcs-szereplőjévé vált. Ráadásul úgy, hogy itt nyílik először és utoljára mód „kívülálló” (tehát nem hivatásos politikus, nem is elefántcsont-toronyban élő brüsszeli eurokrata) számára „belenyúlni” egy-egy törvény szövegébe, nem kizárva annak akár végső elvetését sem.

Bár az igazán gazdag és befolyásos piaci szereplők gyakran szerét ejtik, hogy a döntéshozás további szereplőinél is kopogtassanak – az Európai Kerekasztal, a tagországok 44 leghatalmasabb vállalatának vezető képviselőit magában foglaló exkluzív gyáriparos klub például közvetlenül az EU-csúcs számára is megfogalmazhat ajánlásokat –, a legtipikusabb mód a parlamenti láncszemnél hatással lenni például egy törvény kihordására.

Sokak számára látható nyoma volt ennek a gyógyszer-szabadalom mentességi oltalmát kiterjesztő törvénytervezet vitájában, vagy a cigaretta-reklám szigorítását célzó parlamenti állásfoglalásban, mikor a gyártók gyakran azonos szövegű módosítási javaslatokat „programoztak” egymással párhuzamosan több EP-képviselő felvetésébe is.

Arra is akadt már példa, hogy valamely törvénytervezet vitájában az egyik képviselő által előterjesztett módosító indítványon felismerhető volt a vitában érintett cég lógója…

Az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére egyébként maguk az érdekcsoportok is kidolgozták saját önkéntes etikai kódexüket, amelyhez valamennyi aláírónak tartania kell magát az unió intézményeivel való érintkezés során.

II. A lobbisták elkerülik a "fekete lobbizást", önkorlátozást vállalnak fel az átlátható lobbi érdekében. Más a diplomáciai és politikai döntéshozatali kultúra, mint Magyarországon.


"Ezek közé tartozik, hogy sem pénzadományokkal, sem anyagi ellenszolgáltatásokkal nem környékezik meg az uniós intézmények tisztviselőit, és fizetség fejében nem adják tovább a tőlük szerzett információkat.

Az érdekérvényesítésben résztvevőkkel szemben az is elvárás, hogy azonnal fedjék fel kilétüket és azt, hogy milyen céget képviselnek.

Azt is el kell árulniuk, hogy milyen ügyben járnak el, és nem közölhetnek félrevezető információkat másokkal arról, hogy milyen kapcsolat fűzi őket az Európai Unió intézményeihez."

3. A politikai - gazdasági lobbi különböző csoportjai.

A parlamentben is megjelenő lobbisták számos kategóriára oszthatók. A szakirodalom általában a következő csoportokat tartja számon:

• Üzleti érdekeket képviselő csoportok (közvetlen gyártók)
• Ágazati és szakmai érdekeket képviselő csoportok (pl. agrárium)
• Munkavállalói érdekeket közvetítő csoportok (pl. szakszervezetek)
• Társadalmi érdekeket felvállaló csoportok (pl. környezetvédők, fogyasztóvédők)
• Területi (regionális) érdekek képviseletére szerveződött csoportok
• Megbízásból tevékenykedő, közvetítőszerepet vállaló professzionális lobbisták(A részletek az euvonal.hu oldalán teljes részletességgel felelhetők az érdeklődők számára.)